Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

2009.02.22

  Barlangok

 

Az aktuális nyitva tartási időket a barlangok honlapjain találhatja meg - ezeket akár itt is megnyithatja a kiválasztott barlang nevére való kattintással (a megnevezés egyben egy link is).

Budapest nemcsak azért különleges nagyváros, mert fürdői is vannak, hanem látogatható barlangjai is. A kettő persze összefügg: a barlangokat a termálvíz vájta ki, évmilliók alatt. Ma Budapest alatt a mintegy 200 (!) számon tartott barlang közül négy látogatható. Mind a négy különleges attrakció: a nyári hűvös mellett alkalmas arra is, hogy ráébressze a látogatót: por-szemek vagyunk az időt tízezer években számláló természet árnyékában.

 

Budavári Labirintus (I. kerület, Úri utca 9): Egy karsztbarlangban mindig csöpög a víz - ez sem kivétel. A hőmérséklet 14-17 fok, a páratartalom 90 százalék körül van. A Vár alatt 12 kilométeres barlangrendszer húzódik. A hévizes barlangfülkék egyszerre jelentettek menedéket és vadász-területet a félmillió évvel ezelőtt itt megjelenő ősember számára. A gömbfülkéket később, a török időkben hadi és gazdasági megfontolásoktól vezettetve összekötötték egymással, illetve a vár házainak pincéivel, így a Várhegy gyomrában egy valóságos labirintus jött létre. A sok különálló barlangot a törökök nyitották egybe, katonai céllal. A sziklapincék közötti utak teljes, szisztematikus kiépítésére az 1930-as években került sor: egy tízezer férőhelyes óvóhelyet alakítottak ki. Erre szükség is lett: az 1944/45-ös ostromot több ezer ember itt vészelte át. Állítólag egy ideig a postás ide is a családok után hozta a leveleket. Ma egy kb. 4000 négyzetméteres rész látogatható, „Budavári Labirintus” néven, ahol a barlangban tematikus kiállításokat – Őskori, Történelmi és Más-világi Labirintus, valamint Labirintus-tárlat – is megtekinthetnek.

 

Gellért-hegyi Barlang - Sziklakápolna (XI. Szt. Gellért tér): A Gellért-hegyi barlang, amelyet Szent Iván barlangnak is hívnak, 25 méterrel a Duna szintje felett nyílik. 1925-26-ban robbantásokkal új járatokat létesítettek, és a Lourdes-i barlang mintájára templommá alakították át. A pálos kolostor megépülése után belső átjárót is létesítettek. Innét a történet egy ideig nagyon szomorú. 1951-ben egyetlen éjszaka alatt elpusztították a templomot, a bejáratot biztonsági okokra hivatkozva befalazták. Később karsztvíz-figyelő állomás létesült itt, majd raktár. 1992-ben nyílt meg ismét kápolnaként.

 

Pál-völgyi barlangrendszer (II. Szépvölgyi út 162): Magyarország második legnagyobb, ma 14 kilométer hosszan feltárt barlangját véletlenül fedezték fel. A szájhagyomány szerint 1904. júniusában egy, a bányaudvar szélén legelésző birka alatt beszakadt a föld. Az állat kimentésére odasietett a bányafelügyelő fia, bizonyos Bagyura János, aki észrevette, hogy az üregnek folytatása van. 1910-ig lelkes amatőrök tágították a járatokat, ők fedezték fel az első 1 kilométeres szakaszt. A barlang leginkább cseppköveiről lett nevezetes, bár igazából sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók, a nagy szintkülönbségek, és a hévizek által kioldott gömbszerű oldásformák. 500 méter hosszú, megújított túraútvonala sok izgalmat tartogat: meseszerű cseppkövek, különleges szikla-alakzatok évez¬redek óta változatlan, megdermedt világába visz el, ahol még a hőmérséklet is állandó, egész évben 11 Cº körül alakul. A barlangtúra során változatos cseppköveket, csillogó kalcitkristályokat, és ősi kagylólenyomatokat csodálhatunk meg.

 

Szemlő-hegyi barlang (II. Pusztaszeri út 35): 1930 őszén egy, a Zöldmáli út mellett fekvő telken a mai Barlang utca 10. szám alatt kőfejtés közben szűk, mélybe vezető nyílásra bukkantak. A telek tulajdonosa által értesített barlangkutatók kiderítették, hogy a falakat a hazai barlangok-ban nem látott mértékben borító kőrózsák, borsókövek anyaga nem a cseppkövekből ismert kalcit, hanem aragonit, mely meleg vízből válik ki. Ez, valamint a gipszkristályok jelenléte bizonyította a barlang hévizes eredetét. Sok évtizedes bővítés után a barlangot 1986-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. Ma a 2 kilométer hosszan feltárt barlangból 300 méter a villanyvilágítással ellátott, látogatható szakasz. A gyerekek különösen szeretik az álla-tokra hasonlító formákat és az ún. „Hófehérke és a hét törpe” termet. 1990 óta gyógyítás is folyik a barlangban: a levegő tisztasága a magaslati üdülőhelyek levegőjének a tisztaságával vetekszik. A relatív páratartalom közel 100 %, ami igen előnyös, a levegő portartalma pedig töredéke a külszíninek. Ez a tisztaság kb. 30 perccel a látogatók távozása után újból helyreáll.