Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

2009.02.22

Gyógyító víz Budapesten

 

Az aktuális nyitva tartási időket a fürdők honlapjain találhatja meg - ezeket akár itt is megnyithatja a kiválasztott fürdő nevére való kattintással (a megnevezés egyben egy link is).

 

Budapest egyik különlegessége, hogy a világ egyetlen olyan nagyvárosa, amely gyógyvízforrásokban IS gazdag. 118 természetes forrásból, illetve fúrt kútból előtörő 21–78 °C-os termálvíz hozama napi 70 millió liter.


A Dunától nyugatra fekvő területeket elfoglaló rómaiak többek között azért itt alapították székhelyüket, Aquincumot, mert kedvelték az itt feltörő melegforrások gyógyító vizeit. Hatalmas fürdőik romjait több helyen is láthatjuk Óbudán. A török hódoltság idején (1541-1686) számos fürdő létesült tisztálkodási és gyógyító célból. Néhány fürdőben a mai napig épségben megmaradtak török kori részek. Budapest a 20. században lett (gyógy)fürdőváros, amikor ezt a 20-as években a városi politika az idegenforgalmi fejlesztések fő irányává tette. Hivatalosan 1934-ben nyerte el a „fürdőváros” rangot. A budapesti fiatalok nemigen járnak a fürdőkbe, kivéve az 1998-ban megindult különleges Cinetrip (újabban: Magic Bath) partikra. Ők inkább a strandokat kedvelik.


KÉT RÉGI FÜRDŐ:

Király Gyógyfürdő (II. Fő u. 84): A fürdő épületének egy része török kori, ennek 1565-ben kezdték az építését. Egyik medencéje ma is a középkori kupolás teremben van. Négy zárt termál medencéjébe a gyógyvizet a Lukács-fürdőből vezetik ide. 1796-ban, a fürdő a König család birtokába került, ők építették át mai formájára ötvözve a régit az újjal, megőrizve műemlék-voltát. A fürdő magyarosított nevét is a családról kapta.

Vízhőmérséklet: 26, 32, 36, 40 ºC

Vízfelszín: 8, 10, 68, 4 m².

Vízösszetétel: nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős.

 

Rudas Gyógyfürdő és Uszoda (I. Döbrentei tér 9): A Gellért-hegy és a Duna közötti szűk sávban elhelyezkedő fürdőnek nem csak központi fekvése, hanem török kori épületei is rendkívüli értékei. A 10 m átmérőjű kupola alatt, amelyet 8 oszlop tart, egy nyolcszögletű medence foglal helyet.


Vízhőmérséklet: 16-42 ºC fok.

Medencék: úszómedence, 6 gyógymedence.

Vízösszetétel: nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos, radioaktív hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős.


 


HÁROM NAGY GYÓGYFÜRDŐ:

 

Gellért Gyógyfürdő és Uszoda (XI. Kelenhegyi út 4): A középkorban kórház, a török időkben fürdő épült a Gellért-hegy lábánál. A mai Gellért Fürdő és Szálló 1918-ban épült, majd 1927-ben elkészült a hullám-, majd 1934-ben a pezsgőfürdő. Ez Budapest legszebb fürdője, ahol fennmaradt az eredeti szecessziós berendezés, a színes mozaikok, a márványoszlopok, az üvegablakok és a szobrok. A Gellért azonnal „rákerült a térképre”. 1931-ben hatalmas belpolitikai botrányt okozott, hogy Dr. Ramon Costello kubai fekete orvost napokon át nem engedték be a fürdőbe, az amerikai vendégek miatt.  A kérdést a Főváros döntötte el: őt is be kell engedni a fürdőbe.


Vízhőmérséklet: 26-38 ºC fok. Medencék: nyitott hullámfürdő, termál medence, gyerekmedence, zárt uszoda-pezsgőfürdő, 9 gyógymedence.


Vízösszetétel: nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. 

                                                   11-b.jpg

 

Szent Lukács Gyógyfürdő és Uszoda (II. Frankel Leó u. 25-29): Ez a budai fürdő is középkori eredetű, viszont újjáéledése csak a 19. század végén történet meg. Ekkor egy komplex gyógyfürdő és gyógyászati centrum alakult itt ki. A terület hangulata ma is a századforduló éveit idézi. Ennek az időnek beszédes tanúi az udvaron hálából a gyógyulásért elhelyezett márványtáblák. Az 1950-es évektől kezdve a budapesti értelmiségi és művészvilág központja.


Vízhőmérséklet: 22-40 ºC fok. Medencék: 2 nyitott úszómedence, élménymedence, 5 zárt termál medence


Vízösszetétel: nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. 

Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda (XIV. Állatkerti körút 11): Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, a főváros pesti oldalának egyetlen üzemelő régebbi gyógyfürdője. A két részben, 1913-ban (gyógyfürdő), illetve 1927-ben (strandfürdő) elkészült különleges hangulatú és látványos épület udvarán télen-nyáron három medence üzemel, ebből az egyik élményfürdő. Az épületben több mint 10 medence található, továbbá gyógyászati kezelésekre van lehetőség. Tágas, világos medencecsarnokainak kialakításánál érződik a római fürdőkultúra hatása, a kádfürdőknél a görögök fürdőkultúrája, de az északi fürdőkultúra nyomai is fellelhetők. (Izzasztóhelyiségek, merülőfürdők, szaunák.) A természetesen fakadó forrásokon kívül az 1870-es években fúrt 970 m mély artézi kútból feltörő 74°C-os gyógyvizet is használják. Sok útikönyvben szerepelnek azok a fényképek, amelyek a fürdő egyik különlegességét mutatják: a gőzölgő vízben (télen is) sakkozó férfiakat.


Vízhőmérséklet: 20-38 ºC fok.

Medencék: nyitott úszó-, élmény- és termál medence, 12 zárt termál medence. Vízösszetétel: nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos hévíz, melynek fluorid- és metaborsav-tartalma is jelentős.