Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

2009.02.22

  A zsidó Budapest

 

Az aktuális nyitva tartási időket és egyéb információkat a látnivalók honlapjain találhatja meg - ezeket akár itt is megnyithatja a kiválasztott látnivaló nevére való kattintással (a megnevezés egyben egy link is).

 

A zsidóság és a magyarság sorsa a kora középkor óta összefonódott, és ennek a történetnek legtöbb fejezete nagyon sötét. Egyetlen napfényes fejezet volt csak: a Budapest megalapítása utáni évtizedek a zsidóság teljes beilleszkedését ígérték. A modern Budapestet nem kis részben a zsidó gyáriparosok hatalmas szorgalma és szervezőkészsége vitte sikerre. Ennek ma is számos emléke van. A vallási hagyományokra a Zsidó Múzeum, a borzalmakra a 2004-ben megnyílt Holokauszt Központ emlékeztet. 1990 után Budapesten valóságos zsidó kulturális reneszánsz kezdődött. Itt él Közép-Európa legnépesebb aktív zsidó közössége, amelyik ápolja vallási, művészeti, történeti hagyományait. Ennél jóval nagyobb létszámúra tehető azon zsidó származású budapestiek létszáma, akik teljesen magyarnak tekintik magukat, és vallásukat sem gyakorolják, de érdeklődnek őseik történelme iránt.

 

HA CSAK EGYETLEN ÉPÜLETRE VAN IDŐNK:


Dohány utcai Zsinagóga (VII. Dohány utca 2-8.): Európa ma működő legnagyobb zsinagógája 1859-ben készült el, neo-mór stílusban. A két hagymasisak valamivel több mint 43 méter magas. A sík mennyezetű belső térben csaknem háromezer hívő foglalhat helyet: a földszinten 1497 férfi, a két emeleti karzaton 1472 női ülés található. A főhajó 12 méter fesztávolságú, öntöttvas áthidalással épült. A zsinagóga eredetileg házak közé épült, melyek egyikében született Herzl Tivadar író és újságíró, a cionista mozgalom alapítója. 1931-ben épült az árkádsor és a ma a hétköznapi istentiszteletek céljára használt, 250 személyes Hősök Temploma. Az 1989-ben felállított Holokauszt-emlékmű a zsinagóga hátsó kertjében, közvetlenül egy 1944-45-ös tömegsír fölött áll. A fém fűzfa minden levelére egy mártír nevét vésték.

zsinagoga.jpg

Forrás: google.com

 

FÉL NAPOS SÉTA AZ ERZSÉBETVÁROSBAN

 

Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (VII. Dohány u. 2): Az Európában egyedülálló szépségű Dohány utcai zsinagógához kapcsolódó, stílusában illeszkedő múzeum páratlan értékű judaika gyűjteménnyel rendelkezik. Állandó kiállításán a zsidó ünnepek kegytárgyai, a hétköznapi használati eszközök, valamint a magyarországi holokauszt története tekinthető meg.

 

Rumbach Sebestény utcai zsinagóga (VII. Rumbach Sebestyén utca 11): A híres bécsi építész, Otto Wagner fiatalkori épülete. A hagyományos küllem modern öntött vas szerkezetet takar. 


Kazinczy utcai zsinagóga (VII. Kazinczy utca 27-29): Érdekes módon a zsidóság leginkább hagyománytisztelő irányzata építtetett korában igen modern épületet, amely jól illeszkedik az e helyen megtörő utcavonalhoz.


Rituális fürdő - Mikve (VII. Kazinczy utca 16): Budapest egyetlen rituális fürdője, amely a vallási előírásoknak megfelelően "élővízzel" (természetes eredetű és nem hálózati vízzel)

Hanna Kóser Étterem (Dob utca 35): Erzsébetváros érdekes színfoltja a kóser étterem, amely voltaképpen a Kazinczy utcai templom udvarában helyezkedik el, de bejárata egy másik utcából nyílik.


Kádár Étkezde (VII. Klauzál tér 9): Az apró, hagyományos kisvendéglő, ahol idegenek ülnek egymás mellé a kevés asztalnál, az asztalon szódavizes palack, és mindig van az étlapon sólet. A régi Pest egyik jelentős gasztronómiai emléke.


Fröhlich Cukrászda (VII. Dob utca 22): A zsidó sütemények teljes választéka, élen a flódnival. Újabban folyóiratok is kaphatók.

 

TOVÁBBI LÁTNIVALÓK

 

Holokauszt Emlékközpont (IX. Páva utca 39): 2004-ben, a magyar Holokauszt 60. évfordulóján nyílt meg a múzeumi célra felújított zsinagógából és egy újonnan épült szárnyból alkotott különleges épületkomplexum. Az intézmény kutatással, gyűjtéssel, pedagógiai tevékenységgel foglalkozik. Itt található az áldozatok emlékfala is, ahová fokozatosan fel fog kerülni az összes, félmilliónál bizonyosan több magyar áldozat neve is.


Zsidó temető (X. Kozma utca 6): A temető 1893-ban létesült, és a századforduló építészetének érdekes lenyomata is. Kiemelkedő szecessziós emlékek például a Schmidl és a Wellisch család síremlékei.


Egykori Zsidó Gimnázium (XIV. Cházár András utca 10): A ma Radnóti Miklós, a nagy (magát katolikus magyarnak tekintő) zsidó származású költő nevét viselő, 12 évfolyamos iskola 1934-ben épült, a legmodernebb elvek alapján, a Városliget szélén.


Óbudai zsinagóga (III. Lajos utca 163): A 18. században és 19. század elején Óbudán népes zsidó közösség élt Óbudán. 1821-ben épült klasszicista stílusú zsinagógájuk. Ma televízió stúdió.


Raoul Wallenberg második emlékműve Budán (II. Szilágyi Erzsébet fasor és Nagyajtai utca sarok): A magyar zsidók ezreit megmentő Raoul Wallenberg 1987-ben állított szobra Varga Imre munkája. A svéd diplomata bronzalakja két sziklafal között áll. Hátul kígyóval küzdő férfi bevésett képe látható.


Lauder Javne Iskola (XII. Budakeszi út 48): A világi zsidó iskola modern épülete 1996-ban készült el, Virág Csaba terve alapján. Nevében az építtető Ronald S. Lauder neve és Javne város neve szerepel (A Szentély lerombolása után, Vespasianus császár idején az a város lett a zsidó szellemi lét központja.)

Forrás: www.budapest.com