Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

2009.02.22

Templomok, egyházi gyűjtemények

 

Az aktuális nyitva tartási időket a templomok honlapjain találhatja meg - ezeket akár itt is megnyithatja a kiválasztott templomnevére való kattintással (a megnevezés a legtöbb esetben egyben egy link is).

 

Belvárosi Plébániatemplom (V. Március 15. tér 2): Pest legrégebbi temploma, a XII. században épült román stílusban a mártírhalált szenvedett Gellért püspök sírja helyén. A XVII. században a törökök mecsetnek is használták, majd az 1723-as tűzvész után barokk stílusban állították helyre, de a templombelsőben már klasszicista jegyeket is találunk. Gótikus kápolnája, neogótikus faragott szószéke, XV. századi itáliai művész által készített freskója és XX. századi főoltára a legszebb látnivalói.

 

Belvárosi Református templom (IX. Kálvin tér): Neogót stílusban épült a XIX. században, négyoszlopos előcsarnokát, az orgonakarzatot és a szószéket Hild József készítette. A templom híres üvegablakait Róth Miksa tervezte. Kincstárában XVII.-XVIII. századi liturgikus tárgyakat őriznek.

 

Dohány utcai Zsinagóga (VII. Dohány utca 2): Ludwig Förster bécsi építész tervei alapján bizánci-mór stílusban, a XIX. század derekán épült. Európa legnagyobb zsinagógája. Fehér és vörös téglából készült, hagymakupolás tornyaival, gazdag kerámia díszítésével Budapest egyik legimpozánsabb műemléke. Múzeumában páratlan gazdagságú zsidó vonatkozású gyűjtemény található a római kortól a XX. századig.

                                                              zsinagoga.jpg

 

Evangélikus templom (V. Deák tér): A tér hangulatát markánsan meghatározó épületet a korai klasszicizmus nemes egyszerűsége jellemzi. Bár a templom 1797-1808 között épült, végleges formáját, a dór oszlopokkal tartott timpanonos főhomlokzatot 1856-ban kapta. Akusztikája kiváló, ezért gyakran tartanak itt esti orgona hangversenyeket. 2001 októberében 30 harang került kihelyezésre egy mester által a timpanon alatti ablakba. Azóta negyedóránként egyet, kettőt, hármat és négyet ütnek a harangok és minden egész órában templomi főének szól. A déli harangszó után kb. 10 perces harangjáték hallható, este 19 és 20 órakor pedig Kodály Zoltán Esti dala hangzik el.

A templom melletti épületben, az Evangélikus Országos Múzeumban a magyarországi reformáció történetét bemutató kiállítás kapott helyet.

 

Mátyás-templom (I. Szentháromság tér): Budapest legszebb és leghíresebb katolikus temploma. Több szakaszban, a XIII-XV. század között építették. Neogótikus formáját 1896-ban nyerte el, a Schulek Frigyes által irányított restaurálás során. Freskóit, üvegablakait Lotz Károly, Zichy Mihály, Székely Bertalan készítették. A templom őrzi III. Béla király és felesége, Antiochiai Anna síremlékét. Három királyt koronáztak meg itt. Megtekinthető gazdag kőtára, ereklyetára, a koronázási emlékek és a kincstár ötvös remekművei, egyházi textíliái.

 

Szent István Bazilika (V. Szent István tér): Budapest legnagyobb temploma, amelynek kupolája a város minden pontjáról látható. 1851-től 1905-ig épült. A klasszicista stílusú bazilika őrzi a magyarok legnagyobb ereklyéjét: a bazilika névadójának, első királyunknak mumifikálódott karját, a Szent Jobbot. A templom híres műalkotásai közé tartoznak Stróbl Alajos szobrai, valamint Benczúr Gyula festménye: Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja az országot.

A főváros legnagyobb (8500 főt befogadni képes) temploma viszontagságos körülmények között épült fel. Az alig megkezdett földmunkákat az 1848/49-es szabadságharc állítja le, majd az 1851-ben megkezdett építést két tervezőépítész halála is késlelteti, és közben még a kupola is beomlik. A görögkereszt alaprajzú templomot végül 1905-ben szentelték fel. 

A Duna közelsége miatt hatalmas alapokat és három föld alatti pinceszintet kellett a templom alá építeni. Így majdnem akkora ház van a föld alatt, mint a föld felett. 60 év alatt építették fel a Bazilikát, amely két művészeti korszakot - klasszicizmust és eklektikát - is felölel. A templom belsejében kivételes műalkotások idézik a névadó Szent Istvánt, a magyar állam és egyházalapító királyát.

Az impozáns kupola uralkodik az épületen, melynek peremére érdemes felmenni. A Budapesten egyedülálló, 360 fokos körpanorámában 65 méter magasságból gyönyörködhetnek a látogatók. A felfelé vezető út jelentős részét korszerű és biztonságos felvonóval tehetik meg, majd ezt követően csigalépcsőn jutnak el a körkilátóba.

 

Szerb templom (V. Szerb u. 2-4): A szerb telepesek építették maguknak 1698-ban, barokk stílusban. Belseje a görög katolikus templomok alaprajzát követi, a nők templomát fa mellvéd választja el a férfiak egy lépcsőfokkal mélyebben lévő templomától. Ikonosztáza 1850-ben készült, olasz reneszánsz hatást tükröz.