Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

2009.02.22

Várséták

 

1. SÉTA: A KIRÁLYI PALOTA KÖRNYÉKE  (IDŐTARTAMA KB. 1 ÓRA)

A Siklóval – amely eredetileg 1870-ben épült, de a II. világháborúban megsemmisült, és csak 1986-ban épült újjá az eredeti tervek szerint – juthatunk fel a Várhegyre. Kilépve a Siklóból, jobbra a Sándor palota 1806-ban épült impozáns épülete, mely jelenleg a Köztársasági Elnöki Hivatal székhelye. Balra egy neobarokk kovácsoltvas kapu látható. A kaput tartó faragott oszlopon nemzeti madarunk, a Turul szobra ejt ámultba. A kapun belépve juthatunk a Királyi Palota udvarába, ahol először a Halászfiúk szökőkútja, majd Buda török iga alóli felszabadítójának, Savoyai Jenő lovas szobra látható.


A Várhegy déli részén álló épületegyüttes legkorábbi része az István torony, a XIV. század közepén épült. Az építtető nápolyi Anjou I. (Nagy) Lajos királyunk (†-1382) testvére volt. Ezt veszik körül az uralkodó építkezései, majd Zsigmond királyunk Friss Palotája következett. A luxemburgi házból származó Zsigmond gótikus stílusú épületeinek fényessége a német-római császári címeket is bíró uralkodó udvartartásához volt méltó. Mátyás király elsősorban szépítette elődjeinek épületeit, de megteremtette a Corvinák pompás könyvtárát, a hegyoldalakra reneszánsz kerteket telepített és gondolva a török támadásokra megépítette a nagyrondellát és a buzogánytornyot.


Buda visszafoglalásakor a paloták jó része – ugyan romosan – még állt. Ezeket feltöltve előbb egy szerény kaszárnya épült, majd a XVIII. században egy komoly palota is, amely előbb az egyetem otthona lett, majd az uralkodókat helyettesítő nádor költözött a barokk stílusú épületbe.


A kiegyezést (1867) követően ismét szükségessé vált, hogy reprezentatív királyi palotája legyen a fővárosnak, hol Ferenc József és Erzsébet, mint magyar királyok élhettek. Ekkor Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint megduplázták az épületeket észak felé és felépült a krisztinavárosi szárny is. A II. világháborúban súlyosan megsérült épületek helyreállításuk után a Budapesti Történeti Múzeumnak, az 1802-ben alapított nemzeti könyvtárnak és a magyar képzőművészet középkori, XVIII-XIX-XX. századi alkotásainak (Magyar Nemzeti Galéria) nyújt otthont. A Budapesti Történeti Múzeumban a XIV. századi várkápolna és lovagterem is meglátogatható, ízelítőt kaphatunk a királyi együttes reneszánsz díszeiből és az erődrendszer erős falai között is sétálhatunk.

A Palota Oroszlános udvara hazánk egyik legszebb belső udvara. Bejáratánál van Mátyás Kútja, mely nagy királyunkat vadászat közben ábrázolja. A Palotától északra sétálva a Csikós szobor látható.


A polgárnegyed és a királyi palota közti területen előbb a karmelita rend épített kolostort és templomot (1736), de ez utóbbit a rend feloszlatása után, 1787-ben színházzá alakították át. Ma is az, a Nemzeti Táncszínháznak ad otthont. A mellette álló klasszicista stílusú palotát az ördöglovas Sándor Móric apja, Vince gróf építette 1806-ban Ámon János bécsi és Pollack Mihály pesti építészekkel. 1887-től a miniszterelnökség székháza volt 1945-ig. Ma a köztársasági elnök hivatala. E két épület előtti füves mezőben egy középkori templom maradványai láthatók.

 

 2. SÉTA:  A HALÁSZBÁSTYA ÉS KÖRNYÉKE  (IDŐTARTAMA KB. 1 ÓRA)

 

HALÁSZBÁSTYA

A Mátyás-templom szentélye mögött, a Dunára és Pestre nézően pompás kilátás nyílik a Halászbástyáról. Ha létezik az építészetben költemény, akkor ez az. Schulek Frigyes a XIX. század vége felé egy elegáns lépcső-rendszert tervezett a Dunától a hegyre, s ennek végpontja lett volna a tornyokkal, cirádákkal, árkádokkal, íves lépcsőkkel, szobrokkal díszített várfal szakasz. Az 1901-re elkészült kilátó terasz egyik öblében első királyunk, Szent István lovasszobra áll, 1906-ban állították fel. Schulek az építészettörténetben igen jártas, fantáziadús alkotó volt, s ilyennek képzelte a halászcéh védte bástyaszakaszt. Valójában nem ilyen volt, sokkal zordabb, védhetőbb és kevésbé cizellált.

 

MÁTYÁS-TEMPLOM

Ugyanez mondható el Schulek másik művéről, a Nagy­boldogasszony tiszteletére a XIII. század utolsó harmadában szentelt főtemplomról, mely Mátyás – mivel a király itt tartotta mindkét esküvőjét – néven ismertebb. Az első időkben az észak-francia gótika jellegzetességeit mutatta az épület. A háromhajós, álkereszthajós bazilika szentélyei sokszögzáródásúak, tornyai a térre néznek. Ilyennek is épült, de Schulek 1874-96 között alaposan átépítette: a kor felfogása szerint az évszázadok során végzett átépítéseket, bővítéseket elbontva, visszaállított egy olyan állapotot, ahogy szerinte kinézett a németek temploma. Nem takarékoskodott a díszekkel, felöltöztette az egyik tornyot, a kápolnákat, a szentélyt, a bútorzatot középkorit utánzó részletekkel. De sok mindent meg is tartott a faragványokból, így például a déli kaput, mely Mária halálát mutatja és dél-német mesterek 1370 körül faragták figuráit, díszeit.

Itt koronázták királlyá az első Anjou-házi uralkodónkat, Károly Róbertet. A törökök dzsáminak használták, s ezért elpusztították a figurális díszítményeket, de legalábbis leverték a fejeket. Később – Buda visszafoglalása után – szerzetesek használták, majd egy időre a főváros főtemploma lett azzal, hogy az utolsó két Habsburg uralkodót, Ferenc Józsefet és IV. Károlyt e helyen koronázták magyar királlyá.

A templom varázslatosan szép megjelenése elsősorban a tervező fantáziájának és tudományos ismereteinek köszönhető, de alaprajzában, tereiben és néhány részletében őrzi régi képét és mutatja a budai polgárok és uralkodók ízlését, igényességét. A templomban rendszeresen tartanak koncerteket.


SZENTHÁROMSÁG TÉR

A tér a közepén álló Szentháromság emlékműről kapta nevét. Hálából 1711-14 között állította a lakosság a pestisjárvány elmúlásakor. Mögötte – a középkori lakóházak helyén – régi városháza áll. Egy olasz, Venerio Ceresola tervezte, a XVIII. század legelején épült a barokk stílus korai jegyei szerint. A téren található a Magyar Kultúra Alapítvány neogótikus székháza is, mely Fellner Sándor tervei alapján a 20. század elején épült. Lépcsőházát a híres Zsolnay kerámia díszíti. Az épületben számos rendezvény lel otthonra, június elejétől szeptember végéig heti gyakorisággal kosztümös kamarakoncerteket adnak a Barokk Gyöngyszemei címmel. A városháza közelében, az Úri utcában áll Hadik András tábornok – Mária Terézia híres hadvezére, kinek sikerült huszárjaival Berlint is bevennie – lovas szobra.

 

DÍSZ TÉR

A bástyasétányról, de az Úri utcából is a Dísz térre jutunk. Neve onnan ered, hogy 1686 után itt székelt a katonai parancsnokság, s itt zajlottak a díszfelvonulások, a középkorban pedig a kivégzések. Az újkori hagyományoknak megfelelően a XIX. század végén ezért építették ide a már csak torzó neobarokk épületet, amely 1945-ig a Honvédelmi Minisztérium székháza volt. Átellenben a Korona cukrászda várja vendégeit. A Dísz téren áll az 1848/49-es szabadságharc emlékműve, a Honvédszobor. A Dísz térbe torkollik a Tárnok utca is, mely a Mátyás-templomtól indul. Két középkori házat is felfedezhetünk, az egyiken, a 14-esen a XVI. századi festés is megmaradt. Szomszédja, ma az Arany Hordó vendéglő a XV. századi Budát idézi. Hangulatos köz határolja a vendéglőt jobbról, és annak túloldalán egy középkori eredetű, falképekkel díszített patika került elő a háború utáni helyreállítás eredményeként.

 

ARANY SAS PATIKAMÚZEUM

1974-ben nyitotta meg kapuit a Tárnok utca 18 szám alatti épületben a különleges múzeum,  Az itt berendezett kiállítás a gyógyszerészet tudományának fejlődését azoknak az írott, képi és tárgyi emlékeknek a segítségével mutatja be, amelyek bizonyítják, hogy a gyógyszerészet-történet nem csupán egy tudományág történetét hivatott bemutatni, hanem az iparművészet történetének is fontos részét képezi. A patikai berendezési tárgyak, a kerámia, fa, üveg állványedények, a mozsarak, mérlegek és egyéb eszközök míves kidolgozásukkal, szépségükkel méltán tartoznak a magyar és az egyetemes művészeti örökségünk legszebb darabjai közé.

 

HILTON SZÁLLÓ

A főtemplomtól balra tekintve előbb felfedezhető a Hilton Szálló 1976-os elegáns és nyugodt homlokzata, mely a kitűnő szállodának e történelmi környezetben illő megjelenést biztosít. Ezt követően a domonkosok kolostortemplomának tornya látható, rajta Mátyás királyt mutató domborművel, felirata szerint 1486-ból.

A domonkosok 1254-re építették fel kolostorukat, a rend Kárpát-medencei központját. A korai gótikus stílust követő épület mind alaprajzában, mind részleteiben a mediterrán vidékeken kialakult típust követte: szokatlanul keskeny, hosszú és magas templom volt, tornya az épülettől balra áll. A barátokat igen kedvelték a budai polgárok. A kolostor kerengőjében látható sírkövek is ezt mutatják. De az uralkodóink is, Mátyás például díszkutat adományozott nekik. A szerzetesek már 1530-ban elmenekültek Budáról, kolostorukba pékséget és raktárt telepítettek a törökök. Kivonulásuk után a jezsuitáké lett a terület, majd – a rend feloszlatása után – a kései barokk stílus visszafogott modorában, Franz Anton Hillebrandt tervei szerint a királyi kamara székházát 1784-ben építették fel itt. Ennek homlokzata néz a Hess András térre.

 

HESS ANDRÁS TÉR

Az első budai nyomdász nevét őrző – itt működött 1473-tól nyomdája – téren XI. Ince pápa szobra áll, kinek döntő szerepe volt a törökellenes Szent Liga megszervezésében, s így neki is köszönhető Bécs felmentése 1683-ban, és Buda felszabadítása három évvel később. A baloldali térfalban vendégváró helyek sorakoznak, előbb egy kávézó, végül az ún. Fortuna-házban vendéglő, söröző és egy bár következik, aztán az udvaron a Litea teázó és könyvesbolt várja a vendégeket. A ház mindkét kapualjában ülőfülkék láthatók, a kereskedést szolgálták, díszítették a kapualjakat, és pultok is voltak a XIV-XV. században.

 

3. SÉTA: A VÁRNEGYED ÉSZAKI RÉSZE  (IDŐTARTAMA KB. 1 ÓRA)


BÉCSI KAPU TÉR

A várnegyed felső (északi) részét két tér alkotja. Az egyik a szombati vásárok színtere volt, ma Bécsi kapu térnek nevezik. A Bécsi kapu tér az emlékezés tere. Rekonstruált kapuzat utal a legfontosabb városkapura, mellette latin szövegű´ tábla és a kettős keresztet magasba emelő angyal emlékeztet Buda 1686-os visszafoglalására. A tér közepén álló női alak a már bemutatott börtönben egykor raboskodó Kazinczy Ferencre, a nyelvújítás vezetőjére utal. A szobor hátterében 1807 táján alakult ki az a polgárház, amely domborműveiről nevezetes, Vergilius, Cicero, Seneca, Socrates, Livius és Pallas Athene látható a zene, a költészet, a nyelvészet, a kémia, a festészet, a szobrászat, a történelem, a csillagászat és a földrajz allegóriáinak kíséretében.

Innen két utca vezet a Mátyás-templom felé. Az egyik, a Táncsics a kései középkorban és a török világ idején Zsidó utca néven volt ismert. Számos apró részletet – falkép, míves ablakrács – fedezhetünk fel az épületeken, négyre azonban jobban érdemes odafigyelni.

A Táncsics utcában egykoron két zsinagóga állt. Az egyik a 26. számú házban látható. Maga az épület a zsidó prefektusé volt, s benne alakították ki a XVI. században a zsinagógát. Az utca végén az elegáns Király étterem várja a vendégeket.

 

KÖZÉPKORI ZSIDÓ IMAHÁZ

A középkori zsidó imaházban a budai zsidóságra vonatkozó írott és tárgyi emlékek, gótikus kőfaragványok, sírkövek láthatók.

 

KAPISZTRÁN TÉR

Visszatérve a  Bécsi kapu térre, innen egyperces sétaút vezet a Kapisztrán térre, ahol a magyar hívek számára 1276 előtt Mária Magdolna tiszteletére emelt gótikus templom romjai láthatók. A törökök idején a katolikus és protestáns hívek közösen használhatták egy darabig, majd ebből is dzsámi lett.


Később – az 1700-as évek végétől – a budavári helyőrség temploma lett. Szolgálta a közelében 1847-ben emelt kaszárnya lakóit. Később a katonaság elhagyta a hatalmas klasszicista épületet és szerencsésen a Hadtörténeti Intézet és Múzeum lelt otthonra benne.


A magyarok középkori temploma a II. világháborúban, Budapest esztelen ostromában elpusztult. Csupán tornyát lehetett helyreállítani, alapfalait és szentélyének egyik ablakát lehet megmutatni, de így is érzékelhető a XIII. századi templom mérete.

 

KAPUK ÉS BÁSTYÁK

Ha valaki meg akar ismerkedni a várfalakkal, legjobban teszi, ha a Kapisztrán térről kimegy a bástyasétányra. A sétaút – innen nyílik a legszebb kilátás a Rózsadombra, a budai hegyekre, a Krisztinavárosra és a Gellérthegyre – az árnyat adó gesztenyefák mentén vezet az északi városkaputól a fehérvári rondelláig. A védművek zömét a törökök építették, igaz, hogy ha lehetett felhasználták a középkoriakat is. Ágyútermes körbástyák voltak. A Bécsi kaput Murád pasa tornya őrizte 1653-tól, a nyugati oldalon előbb a Földbástya, majd a Veli bej és a „Savanyú leves” rondella jön a palota felé nézve. Sétánk közben elhaladunk egy érdekes turbános oszlop mellett, melyet Pécs városa adományozott a 100 éves Budapestnek 1972-ben. A különleges fényű, időtálló mázas kerámiát Pécs egyik nevezetessége, a Zsolnay-gyár készítette. A várlejtő nyugati kapuját Kászim pasa bástyája őrzi, távolabb egy sokszög alaprajzú torony látható, nevét építtetőjéről, Karakas pasáról kapta, a XVIII. század második évtizedében készült.

A Kapisztrán térről előbb az Országház utcán lehet visszatérni a Mátyás-templomhoz, de odavezet az Úri utca is. Az előbbiben több középkori épület is felfedezhető, így például a 18-20-22. számúak. Ezeken az is megfigyelhető, hogy a török kiűzését követően a középkori polgárházak használható maradványait megtartották az új tulajdonosok, s azok felhasználásával épültek a XVIII. századi épületek. Ugyanez mondható az Országház utca 2-ről is, ahol a XV. században komoly palota állhatott a kapualjban és az udvaron látható gótikus részletekből ítélve. Az utcát egy hatalmas kolostortömb uralja. Benne többször országgyűlést is tartottak, elegáns díszterme ma a budavári zenei élet egyik színtere. Három hangulatos étterem is van az utcában.


Az Úri utca az egyetlen, amely a polgárvároson végig vezet. Mivel az utcában a telkek a várfalakig futottak és azok mentén kellemes sétány alakult ki, kilátással a budai hegyekre és a vár alatti városrészre, a középkorban is, de később is nagyobb lélegzetű paloták épültek itt. Az Úri utca 31. számú épület a XV. században épült és egyedi abból a szempontból, hogy mindhárom szintje középkori. A 32. számú házban – noha zöme az 1960-as években épült – szép számban felfedezhetők XIV-XV. századi ülőfülkék.


Az Úri u. 49. alatt található a Telefónia Múzeum, mely a telefónia történetét mutatja be a kezdetektől az internetig. Itt nemcsak nézelődni lehet; kipróbálható a Bell-féle telefon és a Morse-készülék is.

A Vár alatt barlangrendszer húzódik, mely már a félmillió évvel ezelőtti ősember számára is menedéket nyújtott. A II. világháború alatt tízezer férőhelyes óvóhelyet alakítottak ki itt. A barlangrendszer egy részében található a Budavári Labirintus, bejárata az Úri u. 9. alatt van. A termekben a magyar történelembe és mondavilágba nyer bepillantást a látogató.

 

Forrás: www.budapest.com